2011. január 28., péntek

Személyes | Bűnbeesés

Ma voltam suliban. Tegnap mikor Bogit felhívtam, hogy mi volt a suliban, mesélte, hogy haza fele szembe mentek az én "hódolómmal". Ma suliba ment épp azon gondolkodtam, hogy milyen kár, hogy tegnap nem találkoztunk, mikor kit látok velem szembe jönni? Naná, hogy B-t. Annak ellenére, hogy késésben voltam, nyugodtan álltam le vele dumálni. :D Azt hiszem, ma dumáltunk legtöbbet, búcsúzóul a végre a számomat is megadtam (nem először kérte^^).



A suliban nem volt semmi, bő egy óra alatt végeztünk is. (= Aztán Bogival haza fele felmentünk a könyvtárba, hogy viszsavigyem a Patricia Cornwell könyvet. Viszont, bármennyire is szerettem volna, nem tudtam úgy eljönni onnan, hogy ne vegyek ki két újabb könyvet. ezzel még nem is lenne gond, de nem a listámról választottam. Már olyan rég olvastam utoljára Agatha Christie-t (7 hónapja!), nem tudom, hogy hol volt az eszem, mikor a 12-es listát  összeállítottam, egyetlen Agatha Christie könyv sincs köztük! Már pár hete tervezgetem, hogy nemsokára kiveszek egyet, aztán a tegnapi beszélgetés Dalmival... Szóba került, hogy mostanság Agatha nénit olvassa, én meg mondtam, hogy nekem is ő a Nagy Kedvenc, így kölcsönösen ajánlottunk egymásnak párat, sőt, akadt olyan is, melyet mindketten olvastunk már. (:
Dalmi a A kristálytükör meghasadt és a Tíz kicsi néger könyveket ajánlotta. Fáradtságos munkával (a könyvtárban egy kicsi polc legalsó polcán található, nagy téli kabátban nem éppen könnyű hozzáférni) az utóbbit meg is leletem, aztán elvettem egy másik ígéreteset, melyet ha jól emlékszem, láttam kiskoromban filmem (elég sok részt láttam, már egészen kis korom óta imádom a krimiket, sőt, ha jól emlékszem, éppen Poirot szerettette meg velem; még mindig emlékszem, hogy vártam a hétvégéket, hogy a Duna Tv vetítse egy újabb részét!), címe: Tükrökkel csinálják.

Ma nem volt kedvem angol órára menni, reméltem, a betegségem ürügy lehet, aztán majdnem elsírtam magam, mikor anyukám mondta, hogy menjek. És végül nem bántam meg! A padtársam, Kinga nem volt órán, Edének se volt a párja, Katica, így a tanárnő megkérte, üljön mellém, hogy egy legyen párunk. Hát, annyit nevettünk! Nagyon jól éreztem magam órán, néha még mondtam is egy-két dolgot. :D Jó lenne, ha mindig így telne el. (:

Most pedig megyek, megnézek még pár Így jártam anyátokkal részt (ha kélt nappal ezelőtt, valaki azt mondja, hogy így megszeretem ezt a sorozatot, szemberöhögtem volna vele), aztán le sem fekszek, míg ki nem olvastam legalább 2-3 fejezetet az egyik Agatha Christie könyvből, ha már úgyis bűnbe estem. (:

"Ha alkotsz, akkor nem leszel átlagos. Nem számít, hogy mit, műtárgyat vagy egy pár zoknit. Csak újat alkotni, ennyi az egész, és az te vagy a nagyvilágban. Nézheted, hallhatod, vagy olvasva vagy érezve, de elárul valamit rólad, így több leszel másoknál. " P.S. I love you c. filmből